Az ókortól kezdve használhatók a képzőművészetben, de díszítésben és munkákban
is. Mindenféle kötőanyagban, bevonatban és mészben használhatóak, jól összekeverhetők.
A pigmentek mindegyike elegyedik, hogy végtelen színárnyalat jöjjön létre.
Használat:
ajánlott keverés és adagolás:
6–10% a bevonatok esetében, vagy akár 25-30% .
Dekoratív festékekben, vagy építőiparban és betonokban, habarcsokban, vakolatokban, stukkóban történő felhasználás esetén: 1% és 4% között.
Pigmentek termékadatlapja:
Arany-, sárga okker:
Vastartalmú kőzetekből, ásványokból természetes erózió útján keletkezik, színét a vas-oxid-hidrát adja.
Bármelyik pigmenttel keverhető, időjárásálló és színtartó.
Származási hely: többnyire Franciaország, bár az okkersárga az egész Földön elterjedten megtalálható. Mindenfajta kötőanyaggal feldolgozható.
Vörös okker:
Természetes kiégetett földpigment, színező alkotórész a vas(III)-oxid. Bármelyik pigmenttel keverhető,
időjárásálló és színtartó.
Származási hely: többnyire Franciaországban nyerik ki külszíni fejtéssel, bár az okkersárga az egész Földön elterjedten megtalálható. Mindenfajta kötőanyaggal feldolgozható.
Siena-i vörös:
Természetes földpigment, sárga siena-i föld kiégetésével készül. A siena-i föld (Terra di Siena) az okkerpigmentekkel ellentétben szilikátokat is tartalmaz. Abszolút színtartó és időjárásálló, tipikus lazúrpigment, mindenfajta kötőanyaggal feldolgozható, bármelyik pigmenttel keverhető.
Vas-oxid pigmentek:
(sárga, vörös, narancs, barna, fekete)
Természetes rozsda, vas-szulfát vizes oldatából csapják ki. Abszolút színtartó és időjárásálló, mindenfajta kötőanyaggal feldolgozható.
Szemcséje nagyon finom, magas színerő jellemzi. A sárgaés narancs pigmentek színét a különböző kristályvíz-tartalmú vas(III)-oxid adja. A barna pigment vas(II)-oxidot is tartalmaz, a vörös színű pigment a kristályvízmentes sárga vas-oxidból, 180-800°C hőmérsékleten való hevítéssel készül. A fekete pigment a természetes magnetit-ásványból készül, ami vas-(II)- és vas(III)-oxidok mágneses keveréke.
Umbra pigmentek:
Természetes földpigmentek, színüket vas-oxid-hidrát, agyag-szilikátok és mangán-oxid-hidrát adja, az adott pigment színe az összetevők arányától függ. Olajban enyhén megsötétednek, a mangán-tartalom miatt szárító hatásúak. Abszolút színtartók és időjárásállók, nem mérgezők, mindenfajta kötőanyaggal
feldolgozhatók, bármelyik pigmenttel keverhetők.
Sötétzöld umbra:
Zöld pigmentek (spinellzöld, króm-oxid-zöld) és talkum keveréke. Olajban enyhén megsötétedik.
Abszolút színtartó és időjárásálló, nem mérgező, mindenfajta kötőanyaggal feldolgozható, bármelyik pigmenttel keverhető.
Titánfehér (rutil):
Rutilból (természetes ásvány) nyerik ki. A titánfehér minden kötőanyaggal feldolgozva kitűnően fed.
Kémiailag ellenálló, színtartó, nem mérgező.
Ultramarinkék:
Mesterséges ásványi pigment, szóda, agyag és kén együtthevítésével gyártják. Nem mérgező (ételszínezékként is használják), minden földpigmenttel keverhető, kivéve a réz- és ólomtartalmúak.
Mésznek, időjárásnak ellenáll, színtartó, de savra érzékeny (megfeketedik, színét veszti). Mivel a környezetben manapság rengeteg savas kémhatású csapadék esik, kültéren csak korlátozottan használható. Kitűnő lazúrpigment.
Ultramarin ibolya:
Mesterséges ásványi pigment, az ultramarinkék és -vörös keveréke. Szóda, agyag és kén együtthevítésével gyártják, az égetés hőmérséklete más, mint az ultramarinkék esetében. Nem mérgező (ételszínezékként is használják), minden földpigmenttel keverhető, kivéve a réz- és ólomtartalmúak. Kültéren csak korlátozottan alkalmazható (lásd ultramarinkék).
Spinell pigmentek:
A spinellek különböző eredetű magas hőmérsékleten keletkező ásványok. Kémiai összetételük:
különböző magnézium-alumínium-oxidok. A legtöbb spinell színtelen, de a vulkáni tevékenység (a kőzetbe zárt különböző ionok révén) néha rendkívül színes spinelleket hoz létre, amelyek többnyire drágakőnek tekinthetők.
A sárga vagy narancsos-vörös követ rubicellnek hívják, a vastartalmú, fekete
spinell pedig a pleonast (Sri Lanka). A leghíresebb vörös spinellkő az angol koronában található (nem rubin).
A kristályszerkezetbe zárt iontól függően beszélünk alumínium-, vas(III)-, króm-, vanádium és titánspinellekről.
Az idegen ionokkal való szennyezési eljárás: az ásványi spinelleket és a fémeket nedvesen összekeverik, 1200-1600°C-ra hevítik, lezajlik az ioncsere. A színező fémionokat a kristályszerkezetből többé nem lehet eltávolítani.
A spinellek keménysége 8 körül van (Mohs-skála szerint), savaknak és
lúgoknak ellenállnak. A spinellpigmenteket hűtés után mossák, majd megőrlik. A spinellpigmentek felhasználása széleskörű: műdrágakövek előállítása, kerámiák színezése, stb.
Fontosabb természetes pigment-ásványok: kromit, franklinit, gahnit, magnetit
Minden kötőanyaggal feldolgozhatók. Színtartóságuk, időjárás-állóságuk és kémiai ellenálló képességük magas fokú. Nem mérgezőek (műanyag játékok, edények színezése).
Szemétégetőben nem bonthatók, ehhez az ott alkalmazott 1000 °C hőmérséklet túl alacsony.
